Martha Ann Lillard 78 évesen halt meg Oklahomában. Gyermekkorában kapta el a gyermekbénulást és több mint hetven éven át vastüdő segítette a légzését.Története újra ráirányította a figyelmet arra a korszakra, amikor a járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) sok gyerek életét változtatta meg.

Martha Ann Lillard ötödik születésnapja óta élt a gyermekbénulás következményeivel. A betegség a légzését is érintette, ezért vastüdőre szorult. A régi gép évtizedeken át része volt a mindennapjainak.

A vastüdő ma már szinte történelemnek számít, de a polio elleni oltások előtti időszakban sok beteg számára életmentő eszköz volt. A WHO történeti összefoglalója szerint az első poliovakcina 1955-ös bevezetése előtt több gyermekbénulásos beteg túlélése ilyen gépektől függött.

A gyermekbénulás azért volt különösen félelmetes, mert nem minden esetben maradt enyhe betegség. A WHO tájékoztatása szerint nagyjából minden kétszázadik fertőzés visszafordíthatatlan bénuláshoz vezethet. A bénult betegek egy része akkor kerülhet életveszélybe, ha a légzőizmok is érintettek.

Lillard halála ezért nemcsak egy személyes tragédia. Egy olyan korszak emléke is, amikor a gyermekbénulás családok ezreinek mindennapjait írta át és amikor a gépi lélegeztetés korai formái sokaknak jelentették az egyetlen esélyt.

A WHO szerint a polio elleni küzdelemben az oltások hoztak történelmi fordulatot. A betegség visszaszorítása azóta is az egyik legfontosabb közegészségügyi eredmény. A történet figyelmeztetés is: a védőoltások előtti világ következményei még évtizedekkel később is emberi sorsokban látszanak.

Sajtóbeszámolók szerint a nő régi vastüdeje az utolsó időszakban meghibásodott, javítása pedig szinte lehetetlenné vált. A csaknem nyolcvanéves géphez már nehéz volt alkatrészt és szakembert találni. Martha Ann Lillard története így nemcsak a gyermekbénulás súlyos következményeiről szól, hanem arról is, milyen kiszolgáltatottá válhat valaki,

Forrás: WHO