A nemzeti összetartozás napján a Kossuth téren vonták fel Magyarország lobogóját. Magyar Péter ünnepi beszédében Trianon történelmi sebéről, a határon túli magyarokról, a kárpátaljai magyarok jogairól és egy új közép-európai együttműködés szükségességéről beszélt.
Katonai tiszteletadás mellett vonták fel Magyarország zászlaját csütörtök reggel a Kossuth téren a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Június 4-e a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója: 1920-ban ezen a napon írták alá a Versailles melletti Nagy-Trianon-kastélyban azt a dokumentumot, amely Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb törését jelentette. Az ország elveszítette területének mintegy kétharmadát, és magyarok milliói kerültek az új határokon kívülre.
Az emléknap 2010 óta hivatalosan is a nemzeti összetartozás napja: a történelmi veszteségről és arról a gondolatról, hogy a magyar nemzet nem kizárólag államhatárokban mérhető. A Kossuth téri ünnepségen Magyar Péter mondott beszédet, amelyben a határon túli magyarokhoz is szólt.
Magyar Péter beszédében felidézte: 1920. június 4-én, a trianoni döntés aláírásakor megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban és hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették. Úgy fogalmazott, a magyar történelem egyik legnehezebb pillanata 106 évvel később is „kősziklaként” nehezedik a nemzet szívére.
A beszédjében felidézte,hogy Trianon után sem szűnt meg a magyar közösség. Magyar Péter külön említette Sopront és Balassagyarmatot is: előbbit mint a demokratikus kiállás, utóbbit mint az önfeláldozó helytállás példáját. Szerinte hős volt minden magyar, aki „akár egy szóval, akár egy szavazattal, akár fegyverrel” küzdött azért, hogy hazájához tartozhasson.
A kormányfő arról is beszélt, hogy Trianon után a magyar történelem további tragédiái következtek: a második világháború, a doni katasztrófa, a holokauszt, a kitelepítések és a kommunista diktatúra évtizedei. A beszéd így nem pusztán a békeszerződésről szólt, hanem arról a hosszú 20. századi történelmi teherről is, amelyet Magyarország és a magyar közösségek magukkal vittek.
Magyar Péter szerint az 1989-es rendszerváltás új esélyt adott arra, hogy a magyarok begyógyítsák a nemzet sebeit, kezet nyújtsanak egymásnak, és „a maguk urai” legyenek. Ugyanakkor úgy fogalmazott: az ország vezetői sokáig visszaéltek ezzel a lehetőséggel. Beszédében azt mondta, a magyar nép végül „ítéletet mondott a gyűlöletkeltés felett”, mert a szeretet és a béke erősebb a hatalmi játszmáknál.
A beszéd egyik legerősebb mondata így hangzott:
„Nincs jobb vagy rosszabb magyar, csak magyar van.”
Magyar Péter szerint minden magyar mellett ki kell állni: azok mellett is, akik az anyaországban élnek, és azok mellett is, akik a határokon túl őrzik nyelvüket, kultúrájukat, vallásukat és magyarságukat.
A beszédben fontos helyet kapott Kárpátalja is. Magyar Péter arról számolt be, hogy magyar–ukrán tárgyalások eredményeként megállapodás született a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítéséről. Elmondása szerint a megállapodás mintegy százezer kárpátaljai magyart érinthet, és lehetőséget teremthet arra, hogy a magyar közösség saját nyelvén tanulhasson, ügyet intézhessen, használhassa nemzeti szimbólumait, valamint megőrizhesse oktatási intézményeit.
A kormányfő szerint az ukrán vállalások Ukrajna Európai Unió felé tett cselekvési tervében is megjelenhetnek. Hozzátette: ha ez megtörténik, a magyar kormány hozzájárulhat az első csatlakozási klaszter megnyitásához, ugyanakkor Magyarország továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat. A végső döntést Magyar Péter szerint jogilag kötelező erejű népszavazásnak kell megelőznie.
Magyar Péter szerint Magyarország akkor lehet sikeres, ha kiszámítható partnerként, erős szövetségesként működik a térségben:
„Mi vagyunk a világ egyetlen olyan országa, amely saját magával szomszédos.”
A magyar közösségek jelenléte a környező országokban a magyar nemzetpolitika egyik alaphelyzete. Magyar Péter szerint ezért Magyarországnak jó viszonyra kell törekednie a szomszédos országokkal, és újra kell építenie a közép-európai együttműködést.
A beszéd végén bejelentette: június 23-án Budapest ad otthont a visegrádi négyek miniszterelnöki találkozójának. Magyar Péter szerint a V4-es együttműködést újra kell éleszteni, és hosszabb távon akár Ausztria, Szlovénia, Románia, Horvátország, valamint Németország bevonása is felmerülhet egy erősebb közép-európai szövetségi gondolkodás részeként.
A trianoni évfordulón nem a múlt lezárásáról beszélt, hanem arról, hogy a magyar nemzet egysége nem földrajzi, hanem lelki, kulturális és közösségi kérdés is.
A beszédének zárógondolata: Magyarország szíve ott dobban a Londonban dolgozó munkásban, a csíkszeredai pedagógusban, az ungvári édesanyában, a soproni édesapában és a balassagyarmati kisgyermekben is. Június 4-e így nemcsak gyásznap, hanem emlékeztető is: a történelem sebeit nem lehet eltörölni, de lehet belőlük felelősséget, méltóságot és összetartozást építeni.
