Az izraeli kormányfő, Benjámin Netanjahu elrendelte a Gázai övezet teljes katonai megszállását – erről számolt be egybehangzóan több izraeli és nemzetközi sajtóorgánum. A Times of Israel, a Reuters, az Al Jazeera, az Euronews, valamint a Huffington Post is olyan információkat közölt, amelyek szerint a miniszterelnök döntése megszületett, a kabinet jóváhagyására vár.
A Times of Israel értesülései szerint Netanjahu a nemzetbiztonsági kabinet zárt ülésén egyértelművé tette:
„A kocka el van vetve – a Gázai övezet teljes területét megszálljuk.”
A „Gideon harci szekerei” fedőnevű hadművelet során az izraeli hadsereg (IDF) május óta már a terület mintegy 75 százalékát ellenőrzése alá vonta, a fennmaradó részre pedig fokozatosan terjeszti ki jelenlétét. A Reuters szerint a döntés hátterében a tűzszüneti tárgyalások elakadása és a túszok kiszabadításának reménye áll.
Feszültség a politikai és katonai vezetés között
A megszállási terv nem mindenki körében váltott ki egyértelmű támogatást. A Huffington Post és a Cadena SER arról számolt be, hogy a nemzetbiztonsági kabineten belül is megosztottság uralkodik: a kormányfőt leginkább szélsőjobboldali koalíciós partnerei támogatják, míg több Likud-politikus és katonai vezető is aggodalmát fejezte ki.
Ejal Zamir vezérkari főnök – akit maga Netanjahu nevezett ki februárban – korábban már hevesen ellenezte, hogy olyan területeken induljanak akciók, ahol feltételezhetően izraeli túszokat tartanak fogva.
A Jerusalem Post és az Al Jazeera tudósításai szerint a hadsereg és a hírszerzés sem egységes a kérdésben, különösen a várható humanitárius következmények és a művelet hosszú távú kimenetele miatt.
Túszmentés vagy politikai túlélés?
Netanjahu a döntését elsősorban a túszok kiszabadításának sürgősségével indokolta. Két fogoly – Rom Braslavski és Evjatár David – állapotáról készült megrázó videók publikálása után a társadalmi nyomás felerősödött. Ugyanakkor a Guardian és az NDTV szerint a közvélemény egy része éppen az erőszak leállítását követeli.
Több ezer tüntető vonult az utcákra a háború befejezéséért, és mintegy 600 volt izraeli biztonsági vezető – köztük egykori vezérkari főnökök és titkosszolgálati tisztek – nyílt levélben fordult Donald Trumphoz, hogy gyakoroljon nyomást a miniszterelnökre.
Nem tudni, mi lesz a civilekkel
Az izraeli döntéshozók egyelőre nem adtak világos választ arra, hogy mi vár a Gázában élő, körülbelül 2,2 millió civilre, ha valóban teljes katonai megszállás valósul meg. Az eddigi kijelentések és lépések azonban nem zárják ki a lakosság kiszorítását, amely súlyos nemzetközi visszhangot válthat ki.
A Euronews szerint az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff jelezte, hogy Donald Trump komplex megoldáson dolgozik, amely „túlmutat az eddigi, fokozatosságra épülő tűzszüneti javaslatokon”.
A háború árnyékában – kérdések válaszok nélkül
A Gázai övezet jövője továbbra is bizonytalan. A katonai döntések mögött egyszerre húzódnak meg stratégiai, politikai és emberi megfontolások, de a válaszok – legalábbis egyelőre – elmaradnak.
A történelem nem először írja újra önmagát ebben a régióban. De vajon a mostani döntés csak egy eszköz a túszok kiszabadítására – vagy egy hosszabb távú átrendeződés nyitánya?
