Donald Trump eredetileg 48 órás ultimátumot adott Iránnak, de hétfőn újabb öt nappal meghosszabbította a határidőt, ha Irán nem biztosítja újra a szabad hajózást a Hormuzi-szoroson, Washington iráni energetikai infrastruktúra elleni csapásokat helyezett kilátásba, akkorelsősorban az iráni energiaellátást érintő célpontok elleni fellépést helyezett kilátásba.
Teherán és Washington egymást vádolja a térség hajózási válságának elmérgesítésével, miközben a Hormuzi-szoros körüli forgalom súlyosan akadozik, illetve résztulajdonban vannak. Irán válaszcsapásul Izraeli erőművek elpusztítását helyezte kilátásba.
A korábbi 48 órás határidő után Trump hétfőn öt nap haladékot adott a teheráni kormánynak , arra hivatkozva, hogy ‘produktív’ egyeztetések zajlanak. Ha nem nyitják meg teljesen, az összes nemzet számára a Hormuz-szorost, akkor teljes pusztulás vár Irán energetikai infrastruktúrájára, Irán energetikai infrastruktúrája került a fenyegetések középpontjába. Trump azzal is fenyegetett, hogy lebombázza a tengeri sólepárlókat, amelyek életbevágóak Irán ivóvíz ellátásához.
A Forradalmi Gárda komoly válaszcsapást ígér
Az Iszlám Forradalmi Gárda (Szepah-e Paszdaran) ebben az esetben rakéta és dróntámadást fog indítani izraeli erőművek ellen és minden olyan energetikai és informatikai központ ellen a térségben, amelyek létfontosságúak az amerikai katonai bázisok számára. Az elmúlt hétvégén is dúlt a háború. Izrael és az Egyesült Államok megtámadták Natanzban az iráni nukleáris kutatóállomást. Cserébe Irán elpusztította a Dimona kísérleti telepet Izraelben. Szerencsére egyik támadásnál sem került ki hasadóanyag a légtérbe. Az izraeli légierő több hullámban támadta Teheránt és más iráni városokat. A halálos áldozatok száma már meghaladja az 1400 főt Iránban, ezek jórészt civilek, akikre rászakadtak az épületek a bombázások miatt.
Macron francia elnök a háború eszkalációjától tart
Emmanuel Macron francia elnök figyelmeztetett az „ellenőrizhetetlen eszkaláció” kockázatára az iráni-izraeli-amerikai háborúban az energetikai infrastruktúra elleni kölcsönös támadási fenyegetések összefüggésében. Macron az „X-en” azt írta, hogy beszélt Mohammed bin Szalman szaúd-arábiai koronaherceggel. Felszólította a konfliktusban részt vevő összes felet, hogy tartsák be az energetikai és egyéb polgári infrastruktúra elleni támadásokra vonatkozó moratóriumot, és sürgette Iránt, hogy engedélyezze a hajók szabad áthaladását a Hormuzi-szoroson. Az eszkaláció valóban nem kizárt, hiszen a háború már átterjedt Szíriára és Irakra is. A válságban eddig érintett országok: Katar, Bahrein, Kuvait, Ománi Szultánság, Egyesült Arab Emírségek, Jordán Királyság, Szaúdi Arábiai Királyság, Irak, Irán, Szíria, Izrael. Pont azok az országok, amelyek a globális energiaellátásban a legfontosabb partnerei Európának és Ázsiának.
A konfliktus a globális energiaellátásra is komoly kockázatot jelent
Amerikai közgazdászok szerint hatalmas energiaválsággal nézhetünk majd szembe, ha a háború intenzitása nőni fog. A Katarban található LNG üzemet ért találat már megmutatta, hogy ez a gázárak drasztikus növekedéséhez vezetett világszerte. A német ipari kamara elnöke szerint a német gazdaság már a szakadék szélén van az energiahiány miatt. Európai országokban gázáremelések lesznek és szinte mindenütt a 800-1000 forintot karcolják, típustól függően, az üzemanyagárak. Brüsszel felszólította a tagállamokat, hogy ne töltsék fel teljesen a gáztározóikat, hanem spórolásra ösztönözzék a lakosságot, valamint osszák meg egymásközt gázkészleteiket. Ha a háború elhúzódik, akkor majd láthatunk megint német oktatófilmeket, hogy csak egy szobát fűtsünk és nagyon egészséges a 16 fok a hálóban. Ursula von der Leyen a gondok ellenére kijelentette, hogy semmiképpen nem fogja engedélyezni orosz gáz és kőolaj vásárlását a tagállamoknak. A hiány viszont olyan nagy, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nagy valószínűséggel engedélyezi 400 millió hordó olaj felszabadítását a vésztartalékból, hogy pótolja a háború okozta hiányt a globális piacon.
Harcok Szíriában, Irakban és Libanonban
Az izraeli hadsereg a hétvégén bombázta a szír reguláris hadsereg állásait Damaszkusztól délre. A támadásnak semmi oka nem volt, mivel a szír haderő nem intézett sem fenyegetést, sem konkrét támadást Izrael ellen. Még Bin Szalman Szaúdi koronaherceg is választ kért Jeruzsálemtől, hogy mi volt a támadás oka. Dél-Libanonban pedig az izraeli hadsereg kiterjesztette hadműveleteit. A szárazföldi csapatok egyre mélyebben nyomulnak be Libanonba. A bejruti kormány ezért protestált is, mivel Izrael komolyan megsérti Libanon szuverenitását a bombázásokkal és az invázióval. Libanonnak nincsen olyan komoly hadereje, amelyik szembe tudna szállni a zsidó állam hadseregével. Libanonban eddig 1000 ember vesztette életét az izraeli támadások következtében. Irakban az Iránnal szövetséges Kataeb Hezbollah több sikeres támadást indított drónokkal az amerikai nagykövetség ellen Bagdadban. Szintén sikeresen támadta a bagdadi repülőtér amerikaiak által használt terminálját, amelyik komolyabban megrongálódott. Válaszul az USA és Izrael bombázta a milíciához köthető támaszpontokat Bagdad környékén. A Kataeb Hezbollah egy ötnapos tűzszünetet hirdetett ki, ez akkor lép érvénybe, ha nem éri őket több légicsapás.
A háborús helyzet a térség turizmusát is súlyosan veszélyeztetheti.
Szíriai és jordániai szállodaigazgatókkal beszéltem, akik katasztrofális helyzetről számoltak be, mivel leállt a turizmus a háború kitörése miatt. Még a vállalkozó szellemű kínai utazók is elmaradnak a Közel-Keletről. Amerikai utasbiztosítók nem is adnak ki kötvényt azoknak az amerikaiaknak, akik most valamelyik Közel-Keleti vagy Észak-Afrikai országba akarnak utazni. Félő, hogy a háborúnak hosszútávú következményei lesznek a térség turizmusában, amelyek elbocsájtásokkal, bezárásokkal fenyegetnek a turisztikai szektorban.
Kép forrása: Bloomberg News
