Sokan rekedtek a Közel-Keleten, miután az USA és Izrael megtámadta Iránt. A konfliktus gyorsan átterjedt a térség több országára is, a légtérkorlátozások és a biztonsági kockázatok pedig az Öböl számos államában súlyos fennakadásokat okoztak a repülésben, a turizmusban és a kereskedelemben. Miután légtérzár lépett életbe, sokan kihasználták a magyar külügyminisztérium által szervezett mentesítő járatokat Dubaiból, Maszkatból és Dzsiddából. Tóth Laci barátom és párja, Virág, akik jelenleg az ománi Salalahban vezetnek egy céget, úgy döntöttek, hogy már csak kalandvágyból is nekivágnak a 8000 kilométeres útnak Ománból Komlóig.
Tóth Laci barátom pilóta, aki már gyermekkorát is a Közel-Keleten töltötte. Damaszkuszban nőtt fel, majd pilótaként a Szaúdi Királyságban és az Egyesült Arab Emírségekben dolgozott. Oktatóként a királyi házak több sarját is megtanította repülni. Dubai már egy túlzsúfolt üzleti központ lett, így úgy döntöttek, hogy cégüket átviszik az Ománi Szultanátusba, ahol jobb kondíciókkal várták őket.
A háború miatt kiürült a Közel-Kelet
Laciék ugyanazt mondták, amit én is tapasztaltam: kiürült a térség. Egy darab turista sincs Ománban, pedig Salalah a magyarok, németek és osztrákok kedvenc üdülőhelye. „Kísérteties most a lakópark, Virágon és rajtam kívül senki nincs ott. Az összes európai és amerikai szomszédunk hazament. Este már az utcai világítást sem kapcsolják be. Mintha egy zombiapokalipszis után maradt volna így a város. Az öbölben egyedül kajakoztunk, és amikor bementünk egy szállodába, a szakácsok meghívtak minket vacsorára, mert örültek, hogy jött valaki, és végre elfogy a kaja” – mesélte Laci az elmúlt hetek élményeit.
Mérgesek az uralkodók
„Az öböl menti vezetői körökben és üzleti központokban nő az elégedetlenség az USA-val és Izraellel szemben, mert olyan háború gazdasági és biztonsági árát fizetik, amelyet nem ők indítottak, mégis súlyosan érinti őket. Napi szinten milliárdos veszteségeik vannak. Dubai bírja még a legjobban, mivel komoly tartalékokkal rendelkezik, de a többi országban fogynak a pénzügyi készletek és az áruk is, amelyek Európából, Ázsiából és az USA-ból érkeznek légi úton. Egészen biztos, hogy az emírek már győzködik Trumpot, hogy fejezze be a háborút, és újra lehessen üzletelni, repülni, valamint induljon meg a hajóforgalom is” – mondta pilóta barátom.
Trump és Netanjahu 15 pontos terve
Mai friss hír, hogy az USA kidolgozott egy 15 pontos béketervet, amelyet egy egy hónapos tűzszünet alatt vitatnának meg. Iránnak köteleznie kell magát arra, hogy többé nem dúsít uránt. Le kell állítani a nukleáris létesítmények munkáját Natanzban, Eszfahánban és Fordowban. Uránkészleteit pedig át kell adnia a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ). A perzsa államnak meg kell szakítania a kapcsolatokat a nemzetközi terrorszervezetekkel. Iránnak nem lehetnek nagy hatótávolságú rakétái, és meg kell nyitnia a Hormuzi-szorost minden nemzet hajói előtt. Nem valószínű, hogy az Iszlám Köztársaság ebbe beleegyezik, sőt a Forradalmi Gárda szerint Trump igazából saját magával alkudozik. A Gárda egyik magas rangú vezetője Telegram-csatornáján elmondta, hogy Irán nem alkudozik a „maguk fajtával”, sem most, sem mindörökké. Teherán csak akkor hajlandó tárgyalni, ha az USA felszámolja támaszpontjait a Perzsa-öböl térségében, és Irán behajózási díjat szedhet azoktól, akik használják a Hormuzi-szorost. Szerda délelőtt Irán három hullámban lőtt ki rakétákat Izraelre, Tel-Avivban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák, Bagdadban pedig drón- és rakétatámadások érték az amerikai diplomáciai létesítmények környékét, így nem úgy néz ki, hogy Teherán elfogadná az amerikai–izraeli ajánlatot. Iránban pedig többen életüket vesztették, amikor egy halpiacot amerikai vagy izraeli rakétatalálat ért.
Kép forrás: Georg Spöttle
